Termőföld értékbecslés

Mikor lehet szükség termőföld értékbecslésre?

 

1.

Osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása  

A 2021. január 1. napján életbe lépett, A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény és ennek végrehajtási rendelete lehetőséget ad arra, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő területeken bizonyos tulajdonosi átrendeződés induljon el: észszerűbb és használhatóbb birtokméretek alakulhassanak ki, ezzel párhuzamosan csökkenjen a tulajdonosok száma. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére több lehetőséget kínál a jogszabály. Egyes esetekben és körülmények fennállása esetén igazságügyi szakértő által elkészített termőföld értékbecslés szakértői vélemény lehet a korábbi közös tulajdonból kieső tulajdonosoknak a részarányhoz tartozó korábbi ingatlanérték megfizetésének az alapja.

2.

Termőföld vásárláskor esetleg nem ismer minden információt. Ez vonatkozhat a termőföld környezetében kialakult jellemző termőföld árakra is, de vonatkozhat az adott kiszemelt föld tulajdonságaira is. Készíttessen igazságügyi szakértő által összeállított, a helyszíni szemlén és az elérhető adatbázisok elemzésén alapuló termőföld értékbecslés szakvéleményt. Higgye el, ezzel csak nyerhet: a termőföld értékéhez képest elhanyagolható összegért kaphat fontos információkat!

 

3.

Ha tovább szeretne menni az 1. pontnál…: komplex talajvizsgálatokkal kiegészített földértékelés.  

Legyen birtokában a területére vonatkozóan egy olyan szakértői anyagnak, amely foglalkozik az adott termőföld értékbecslésével, meghatározza a helyben szokásos és az adott területre jellemző haszonbérleti díjat, valamint felméri a terület talajtani-termesztési adottságait is. Ez utóbbit, akár a területen végzett talajfizikai-, talajkémiai- és tápanyagvizsgálatok elvégzésével is. (a talajvizsgálati eredmények esetenként a későbbiekben más eljárásban is felhasználhatók)

 

4.

Kisajátítási eljárások Közcélú beruházás megvalósítása érdekében az állam, vagy az önkormányzatok kisajátítást kezdeményezhetnek. A kisajátítási eljárást megelőzően az érintett mezőgazdasági terület, vagy egyéb ingatlan tulajdonosát megkeresi a kisajátító hatóság, hogy a kisajátítási eljárást megelőzően megállapodással is létrejöhet az ingatlan, vagy annak egy részének átadása, ami egy klasszikus adásvételt jelent. Ez esetben igazságügyi szakértő által elkészített értékbecslés szakvélemény csatolása mellett, írásban közlik a terület tulajdonosával azt az ajánlati árat, amelyen megvenné a kisajátító az ingatlant és ami a kisajátítási eljárásban is (ha nem jön létre adásvétel) a mértékadó ár lesz.

A kisajátítási eljárásban számos kérdés felmerülhet, amiről az ingatlan tulajdonosainak nagy valószínűséggel nincsenek ismeretei és információi. Melyek lehetnek ezek? – hogyan történik az osztatlan közös területek esetén a kártalanítás, – mennyiben számít az, hogy szántó vagy legelő az érintett terület – mennyit ér a területre bejegyzett vagyonértékű jog (özvegyi jog, haszonélvezeti jog) – hogyan történik a bejegyzett földhasználó kártalanítása – mikor jár értékcsökkenés miatti külön kártalanítás – mikor kérheti az érintett tulajdonos, a teljes ingatlan kisajátítását – mit tehet a tulajdonos, ha a visszamaradó ingatlanának nehezebb lesz a megközelítése – mekkora kártérítés illeti meg a bejegyzett földhasználót – lehet-e módosítani a már elkészült szakvéleményt

Ha túl alacsonynak találja a kisajátítási ajánlati árat, vagy ha nagyon előnytelen valami miatt a kisajátítás (nehéz lesz a megközelítése, vagy eredeti funkciójára alkalmatlan a visszamaradó terület, nem megfelelő az értékcsökkenés mértéke…stb.) akkor készíttessen magánszakértő által termőföld értékbecslést. Igazságügyi szakértő által készített magánszakvéleményt (értékbecslést) peres eljárásban is teljes értékű dokumentumként felhasználhat.

További információk: Termőföld értékbecslés

Tel: +36 20 434 6972

Kapcsolat